Méltatás

Simon András egyedülálló művészetében szinte a végletekig igazolódik, amit egy festőművésztől hallottam: "az egyszerűség nem cél, hanem eredmény..." A művész átenged a szívén egy üzenetet, amely őt megragadja, és amely ki akar fejeződni benne és általa. Vasadi Péter mondta: „a vers íródik.”

Ezek a szimbólumok, amelyeknek megdöbbent szemlélői lehetünk, Simon András által megrajzolódtak. Legtöbbnél az az érzésem, nem is rajzolódhattak volna másképp. A csoda az, hogy ehhez András kellett; valaki, egy Ádám fiai közül, aki Krisztus világosságában újra nevet ad a létezőknek…

A sok harsogó egyházi giccs és Istent káromló ócska szentképözön szemétdombján a mi magyar földünkön jelentek meg ezek a tiszta jelek. Bárcsak elterjednének (minden esetben a szerző engedélyével), és bele lennének vésve lekigyakorlatos házak kertjeinek márványtömbjeibe; terjedne képeslapokon, amelyeken barát ír barátjának, jegyes a jegyesének, ember az embernek gyász, vagy vigasság napjaiban: ünnepeken és hétköznapokon; s bekeretezve szobák falán tűnnének fel… A szimbólumokat kísérő rövid írásokban benne van a pusztai atyák szinte nyers tömörsége, a középkori misztikusok himnusztöredékei, és Istent kereső és szerető kortársaink modernsége.

Fr. Barsi Balázs OFM 2002, Sümeg ( Az „Életed Üzenet” c. könyv előszavából )

„Simon András megnyilatkozásai hitelesek. Személyes érintettség és biztos spirituális tudás együtt van jelen a versekben, meditációkban. S Isten különös kegyelme, hogy a szó mellé képet is tud – méltóan illeszteni. Olvassák és használják szeretettel sorait!”

Jókai Anna írónő 2003. Budapest ( A „ Rejtjelek „ c. verseskötet ajánlása )

„…A „ Rejtjelek” című kötetben egyszerre rejlik az isten-és emberszeretet titka, öröme, vágy, egy ember viaskodása, hogy Istent szerethesse, és az Ő erejében szétajándékozhassa önmagát embertársainak. Az apró gondolatszilánkok mintha az ősi elvet akarnák sulykolni: ha nem tudsz imádkozni, indulj el szeretni, ha nem tudsz szeretni, kezdj el imádkozni !A művész intuitív ember. Nem didaktikusan biztat arra, hogy az isten – és emberszeretet egyensúlyban legyen bennünk, de vertikálisan és horizontálisan nyitott grafikái, ragyogóan tömör gondolatai magukkal ragadnak, belénk oltják az igényt: éljünk teljes életet, merjük a főparancs szellemében szétajándékozni önmagunkat.”

Bíró László püspök 2003. Budapest ( részlet a „ Rejtjelek” c. kötet ajánlásából )

Egyik tekintélyes, ígéretes alakja grafikánk új hullámának. Annál is inkább az, mert tényleges tehetségét sok munkával, ízlésének pallérozásával, a technikai eszközök maradéktalan elsajátításával olyan fokra fejlesztette, hogy minden eszméjét képes képi gondolatra és formára átkölteni… Kevés lenne, ha csak rajzvezetésének bravúrjait említenénk, hisz ez természetes szint. A lényeg, hogy világszemléletét és szolidaritását jelölő rajzai mélyen szimbolikus jelentésűek, szépíteni és jobbítani akarják a világot. Az esztétikum erkölcsiséget is hordoz szelíd, olykor meghökkentő változatokkal. Múlt feszül e vonaláramlásban és még inkább jövő.

Losonci Miklós művészettörténész 1987. Művészeti Tárló, Budapest

Simon András művei nekem nagyon tetszenek. Nagyon szimpatikus a technikája, a felfogása s a fantáziájának a szertelen bősége. Nagyon tehetségesnek tartom.

Szántó Piroska grafikus és festőművész az „ Embermesék ” sorozatról 1991. Budapest

Egy koráramlatot ragadott meg és ezt a koráramlatot iróniával telítette. Nagyobb teljesítmény, hogy éppen az irónián keresztül tudott eljutni a szeretethez. Ezért igazi művész.

Vas István költő az „ Embermesék” sorozatról 1991. Budapest

Simon András fiatal pályatársamat igazi, vérbeli jó művésznek tartom!

Szabó Vladimír grafikusművész 1991. Budapest

Simon András képeihez Az írók rendszerint irigylik a festőket, zenészeket, mert úgy gondolják, amazokat nem terheli közvetlen értelmezés; egy szó egyedül is jelent valamit, egy hang, egy vonal nem – ez az irigység tárgya. Ezeken a lapokon a vonalak mégis közvetlenül is szólnak, történeteket mondanak el, ami manapság. Több – kevesebb okkal nem szokás. E vonalak, patetikusan szólva, mintha terhet vennének magukra – miközben a képek nem lesznek irodalmiasak vagy illusztrációk, ami ilyenkor alig elkerülhető veszély. Kívánjunk e vállalkozó szellemű vonalaknak sok új kalandot és teret a kalandokhoz.

Eszterházy Péter író 1991. Budapest

Simon András grafikáival találkozni mindig és mindenki számára emlékezetes marad. Akik kézhez veszik piros betűs ünnepi alkalmakkor kapott üdvözlő kártyáit jelképes embléma kíséretében, esetleg nem is tudják, ki a tervezője ezeknek a bibliai idézetekkel ellátott ízléses lapoknak. Megnyilatkozásainak igazi lehetőséget azonban az önálló képgrafikák kínálnak. Ezek olyan tollrajzok, amelyek sokszorosított változatban kerülnek a nyilvánosság elé. Egyre növekszik irántuk az érdeklődés, a műértők igyekeznek is szerezni belőlük egy – egy levonatot… Munkásságának indítéka, érdeme a közéletet meghatározó erkölcsi tanulságok hangsúlya, a jellemalakító ideák és érzések parabolikus emlékeztetője. A magasztos mondanivaló azonban nem elég a műalkotás hatásának elérésére, a megjelenítés, a kifejezés művészi hitelét a sajátos szakmai eszközök kifogástalan alkalmazása biztosítja. Bízvást állítható, hogy Simon András rendelkezik az efféle gyakorlati felkészültséggel, ám mindenek előtt az ábrázolás hibátlanságát biztosító rajztudással… Műveinek tartalma filozófikus töltésű, divatos műszóval értelmezve: képei a gondolati képzőművészet körébe sorolhatók, lelki tulajdonságokról, az igazságra vezérlő vélelmekről szólnak, összességükben etikai, ontológiai fogalmakra utalnak… Simon András jóra használja viruló, sugárzó rajzkészségét: a tévelygők, az ítéletükben bizonytalankodók között időnként feltűnik a salvator alakja, s a belőle áradó harmónia a világszínpad kavargásának is értelmet ad.

Pogány Ödön Gábor A Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott Főigazgatója

Simon András kiváló rajzoló, fantáziája rendkívül gazdag és komoly művészi igényességgel rendelkezik. Azt az utat járja, amire a grafikusok a középkor óta szinte klasszikus hagyományossággal elkötelezték magukat: bemutatja az emberek erényeit és bűneit. Ábrázolja az ember esendőségét az arany és a dicsőség dolgában, érzékelteti az emberek keményszívűségét és alakoskodását, megmutatja, hogyan rejtőzködnek az ismeretlenségbe, mert nem kívánják elkötelezni magukat, hogyan rejtőznek álarc mögé és kendőzik el magukat azért, mert semmiképpen sem akarják, hogy mások valamit kérjenek tőlük… Simon Andrásnak mérhetetlenül sok mondanivalója van és irónja könnyedén és folyamatosan engedelmeskedik neki. Olyan grafikus elbeszélő, aki Kubinra emlékeztet. Mint Kubin, Simon is „belülről akarja szemlélni a formákat, alakokat és eseményeket és képekben akarja megfogalmazni ezeket.” Őt is „ ostromolja” a fekete – fehér képek víziójának áradata.

Dr. Kathe Sander – Wietfeld Paderborn város Művészeti Egyesülés, művészeti és kult. Referens 1988.

Simon András figyelemreméltó egyéni rajztechnikával és látásmóddal rendelkezik és egyedülálló érzékenységgel tudja az emberi élet legapróbb részleteit is, köztük éppen azokat, amelyekre sokszor ügyet sem vetünk. Evangéliumi egyszerűséggel hajol le a szenvedőkhöz, az alázatosakhoz, hogy művészetével felemelje őket.

D. A. Új Ember, 1987.március 15.

Simon András művészetével a legősibb és legegyszerűbb csodákhoz vezet vissza minket. Azokhoz, amelyek mellett már nem szoktunk megállni. Ahogy – gyakran egyetlen tus vonással – fölidéz egy alakot, sorsot, történetet, az a legeszköztelenebb és legrafináltabb művészet. Nemhiába idézi egyik képe az irgalmas szamaritánus történetét. Simon András minden képében van valami az evangéliumi példabeszédek egyszerűségéből és egyetemességéből. Amikor képeit nézegetjük, látni tanulunk tőle, azzal a látással, amelyhez nem pusztán a szemek éleslátása szükséges, hanem a szív iskolázottsága is. Ezek a képek mindenféle oktató fontoskodás nélkül, ihletetten, jókedvűen és alázatosan vállalják a művészet legősibb és legszebb feladatát: láttukra jobbak leszünk.

Jelenits István piarista szerzetes, tanár 1987. Budapest

…A grafikák mély benyomást tettek arra a kereken 60 látogatóra is, akik pénteken este megjelentek a tanácsháza előcsarnokában. Különösen csodálatra méltó a hívő művész grafikáinak technikája és témaválasztásának sokrétűsége: akár lenyomatok, akvarellek, eredeti rajzok vagy karikatúrák, akár egy vonallal rajzolt művek, vagy a részletekben szeretetteljesen elmerülő grafikák, vagy a hit által meghatározott inspirációk aktuális témákról : Simon András belülről szándékozik megérinteni az embereket és valóban el akarja őket varázsolni finom vonalvezetésével, amely csak a lényegre tör… Dr. Günther Mees újságíró – a Katolikus Újságírók Világszövetségének elnöke – azt a véleményét hangoztatta, hogy szerinte a magyar művész munkái nem is grafikák, hanem az irodalom egy –egy eposzát tartalmazzák. ”Fantáziánkat a minden nap felfoghatóból a fel nem foghatóba, az irracionalitásba kell elvezetnünk, vagyis a fantázia gyönyörébe.”- mondja Mees.

Bocholt - Borkener Volksblatt 1992.március 9.

…Kitűnő rajztechnikájával mágikus képeket alkotott, amelyek újból és újból magukhoz csalogatják a szemlélőket , hogy ismét megfürödjenek a művek kisugárzásában… A művészetben a legegyszerűbb a legnehezebb. Simon András ezt is tökéletesen bírja…

Hanne Buschmann Rheinische Post, 1992. március 7.

Simon András azokhoz a művészekhez tartozik, akikkel a találkozás midig emlékezetes marad – ezt mondta Heinrich Meyers, a közösség polgármester a grafikus kiállításának megnyitóján Hamminkelnben… Megemlített egy kis epizódot, amely arról győzte meg őt, hogy a kiállítás máris eredményes. Meyers úr megfigyelte, amint egy kisgyermek megállt a képek előtt és magáról megfeledkezve csodálta azokat. Ennél többre talán nem is vágyhat egy művész!... Műveiben Simon András a valóságot akarja láthatóvá tenni, ami több, mint amit mi felfoghatnánk. Képeiben és rajzaiban azt akarja kifejezni, amit szavakban nem lehet. Ezért a művek nem az értelemre hatnak, hanem spontán az érzelmekre.

Kirche und Leben 1992. március 22.

„Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak. Egyszerűen csak szeress És fontos leszel”– tanácsolja Simon András grafikus, aki Szeretetközelben című könyvében ügyet sem vet az időre, a pénzre, a sikerért lihegő világra, egyszerűen csak arról töpreng versben és prózában, hogy milyen szerepet játszik, (játszhat) a hétköznapjainkban a szeretet. Ez a gyönyörű, elgondolkodtató kötet egy mélyen vallásos művész vallomása a hitről, a szépségről, a türelemről, az alázatról, s mindarról, ami számára fontos az életben. Szánjanak rá néhány estét.

V. Kulcsár Ildikó újságíró Nők Lapja,1996/43

„Drága András! A „ Szeretetközelben” teológiai remekmű! Ezek után a te helyedben félnék többet írni. Köszönöm és köszönlek Istennek sokak és a magam nevében: Balázs atya”

Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.03.27

„András! Abba ne hagyd az írást ! Az a kifejezés, amit írásodra alkalmaztam, ne bénítson, hanem indítson. MERJ tovább is írni és rajzolni. De mindig „belső kényszer” hajtson. Soraidat és gyönyörű rajzodat őrzöm. Megáldalak téged és szeretteidet. Balázs testvéred.”

Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.04.08.


Fr. Barsi Balázs OFM 2002, Sümeg ( Az „Életed Üzenet” c. könyv előszavából )
Jókai Anna írónő 2003. Budapest ( A „ Rejtjelek „ c. verseskötet ajánlása )
Bíró László püspök 2003. Budapest ( részlet a „ Rejtjelek” c. kötet ajánlásából )
Losonci Miklós művészettörténész 1987. Művészeti Tárló, Budapest
Szántó Piroska grafikus és festőművész az „ Embermesék ” sorozatról 1991. Budapest
Vas István költő az „ Embermesék” sorozatról 1991. Budapest
Szabó Vladimír grafikusművész 1991. Budapest
Eszterházy Péter író 1991. Budapest
Pogány Ödön Gábor A Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott Főigazgatója
Dr. Kathe Sander – Wietfeld Paderborn város Művészeti Egyesülés, művészeti és kult. Referens 1988.
D. A. Új Ember, 1987.március 15.
Jelenits István piarista szerzetes, tanár 1987. Budapest
Bocholt - Borkener Volksblatt 1992.március 9.
Hanne Buschmann Rheinische Post, 1992. március 7.
Kirche und Leben 1992. március 22.
V. Kulcsár Ildikó újságíró Nők Lapja,1996/43
Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.03.27
Barsi Balázs Ferences szerzetes, hitszónok és lelki író 1997.04.08.